
Mire jó a ChatGPT a festőállvány mellett?
Nem képgenerálásra. Öt olyan műtermi helyzet van, ahol a gép valóban segít az otthon festő embernek, és ezek közül a legtöbbről kevesen tudnak.
Két reakció, és ami mögöttük van
Amikor festők között szóba kerül a ChatGPT, két reakciót látok újra meg újra. Az egyik a legyintés: ez valami számítógépes játék, nekem ehhez semmi közöm, én festeni szeretek, nem gépezni. A másik a szorongás: ez majd képeket gyárt ezerszám, és elveszi a művészetet, minek tanuljak én évekig, ha egy gombnyomás többet tud nálam.
A két reakció látszólag ellentétes, valójában ugyanabból a forrásból ered. Abból, hogy a legtöbben egyetlen dolgot ismernek a mesterséges intelligenciából: a képgenerálást. Azt a részét, ami egy festőnek a legkevésbé fontos, és amiről a következő hetekben külön cikkben írok majd, mert megérdemli az őszinte, festői leltárt.
Ma azonban nem erről lesz szó. Hanem arról, amit a gép valóban tud a műteremben, és amiről meglepően kevesen beszélnek.
Az otthon festő ember igazi hiánya
Huszonkét éve tanítok festeni, 2014 óta online is, több ezer tanítvánnyal dolgoztam. Ez idő alatt egy dolgot biztosan megtanultam: az otthon festő ember legnagyobb hiánya nem az ecset, nem a festék és nem a tehetség. Hanem a válasz.
Elakadsz a képpel, és nincs, aki ránézne. Érzed, hogy valami nem stimmel rajta, de nem tudod megnevezni, mi. Besárosodik a szín keverés közben, és nincs, aki megmondaná, mit rontottál el. Este tízkor, amikor végre leülnél festeni, eszedbe jut egy kérdés, és nincs kit felhívni vele. A tanfolyami videó jó, de nem tud visszakérdezni. A család kedves, de azt mondja mindenre, hogy nagyon szép. A festőcsoportban félsz megmutatni, mert hátha kinevetnek.
Ez a magány a hobbi festészet legnagyobb fékje. Nem a tudás hiánya, hanem a visszajelzésé. És pontosan erre a hiányra lett váratlanul jó válasz egy ingyenes program, amit a legtöbben másra akarnak használni.
A ChatGPT nem művész. Viszont türelmes, éjjel-nappal elérhető, és ezredszerre is ugyanolyan készségesen válaszol, mint először. Egy segéd, aki melletted ül a műteremben. Nézzük meg az öt helyzetet, ahol ez a segéd tényleg dolgozik.
Első helyzet: elakadtál a képeddel
Ez a leggyakoribb és a legfájóbb. A kép ott áll az állványon, valamit érzel rajta, de nem látod, mit. Ilyenkor a gép azt tudja adni, ami a legjobban hiányzik: egy külső szemet.
A menete egyszerű. Lefotózod a képet jó fényben, merőlegesen, feltöltöd a ChatGPT-be, és kritikát kérsz róla. A kulcs a kérdésen van: ha csak annyit írsz, mit szólsz hozzá, udvarias dicséretet kapsz. Ha viszont megmondod neki, hogy tapasztalt festőtanárként nézze, hogy milyen technikával készült a kép és mióta festesz, és hogy őszinte, tanító kritikát vársz erősségekkel és gyengeségekkel, akkor egészen más történik. A gép megnevezi, hol gyenge a kép kontrasztja, hol vezeti ki a szemet a kompozíció, és megmondja, min érdemes legelőbb javítani.
Egy tanítványom nemrég egy naplementés tájképpel akadt el. A gép három dolgot nevezett meg, és a harmadikra, az ég és a víz azonos erejű narancsára, a tanítványom azonnal ráismert: ez volt az, amit érzett, de nem látott. Két óra munka, és a kép helyrebillent.
Erről a helyzetről külön hosszú cikket is írtam, mert a jó kritikakérésnek megvan a maga fogása.
Második helyzet: nem érted, mi történik a festékben
Miért sárosodik be a szín, amikor zöldet kevernék? Mit jelent pontosan a kövér a soványra szabály, és mi történik, ha megszegem? Miért gyűrődik az akvarellpapír? Miért fénylik foltokban a kész olajkép?
Ezek azok a kérdések, amelyek évekig kísérik a festő embert, és amelyekre a válasz sokszor egyetlen mondat volna, ha lenne kinek feltenni. A gépnek fel lehet. És ami a legfontosabb: annyiszor, ahányszor kell. Nem sóhajt, nem néz furcsán, nem mondja, hogy ezt már kérdezted. A hatvan fölötti tanítványaim ezt szeretik benne a legjobban: nincs az az érzés, hogy szégyen kérdezni.
A fogás itt is a kérdésben van. Aki hozzáteszi a helyzetét, hogy mivel fest, mióta, és mit szeretne elérni, az nem általános kiselőadást kap, hanem neki szóló választ.
Ha érdekel a képzés is, nézd meg a részleteket: KATTINTS IDE...
Egy őszinte megjegyzés ide kívánkozik: a gép néha téved, méghozzá magabiztosan. Festékekről, pigmentekről, márkákról szóló válaszait érdemes ellenőrizni, mielőtt pénzt költesz rájuk. Erről is készül külön cikk, mert egy festőnek ezt tudnia kell.
Harmadik helyzet: a festés előtti munka
A legtöbb kép sorsa nem a vásznon dől el, hanem előtte. A rossz referencia, az átgondolatlan kompozíció, a túl sok részlet olyan terhek, amelyeket aztán végig cipel a festmény.
A gép itt elemzőként segít. Feltöltöd a fotót, amiről festeni szeretnél, és megkérdezed: hol a kép természetes fókuszpontja? Mit érdemes kiemelni, mit egyszerűsíteni, mit teljesen elhagyni? Milyen kivágás tenné erősebbé a kompozíciót? A válasz olyan, mintha egy tapasztalt festő barát ülne melletted a fotó fölött, és hangosan gondolkodna. Olyan előkészítést kapsz, amit korábban csak művészeti iskolában kapott meg az ember.
És itt van a pont, ahol a gép a mi műhelyeszközeinkkel is összekapcsolódik: az elemzés után a kiválasztott referenciát a learn oldal Digitális Műtermében rácsozhatod, megnézheted notanban és értékbontásban. A segéd megmondja, mit nézz, az eszköz megmutatja.
Negyedik helyzet: kész a kép, de nem tudsz róla beszélni
Ezt a helyzetet sokan ismerik, kevesen vallják be. A kép elkészült, ki kellene tenni a Facebookra, kellene mellé cím és néhány mondat. És a festő, aki órákig bírja az állvány előtt, tíz percig ül a billentyűzet fölött, aztán annyit ír: új képem.
A tanítványaim között sokan vannak, akik könnyebben festenek, mint írnak. Nekik ez a helyzet felér egy ajándékkal. A gép tíz címjavaslatot ad, és segít választani. Megírja a kép rövid történetét abból a néhány nyers mondatból, amit te mondanál el róla. És ami a legszebb: meg lehet tanítani a saját hangodra. Ha bemásolsz két-három korábbi szövegedet mintaként, attól kezdve úgy fogalmaz, ahogy te szoktál, nem reklámnyelven.
Az elv itt is ugyanaz, mint mindenhol: az anyagot te adod, a gép csak rendezi. A szöveg attól marad a tiéd, hogy a tartalma tőled jön.
Ötödik helyzet: a határok ismerete
Az ötödik helyzet nem egy feladat, hanem egy tudás, ami nélkül a többi négy veszélyes lehet. Mit ne tölts fel soha a gépbe? Hogyan ismerd fel, amikor magabiztosan téved? Mi a helyzet a szerzői joggal, ha más fotójáról vagy generált képről festenél? És a legfontosabb: mikor árt az AI a tanulásnak?
Erre az utolsóra egyetlen mondatban válaszolok, mert ez az egész témakör legfontosabb szabálya, és minden tanítványomnak ezt mondom. A kérdést add ki a kezedből, a döntést soha. Aki minden döntést a gépre bíz, milyen színt keverjek, hova tegyem a fát, jó-e így, az nem festeni tanul, hanem végrehajtani. Aki viszont kérdez, vitatkozik, és a végén maga dönt, annak a gép nem elvesz a fejlődéséből, hanem felgyorsítja.
Hogyan kezdj hozzá még ma este
Ha kedvet kaptál, ennyi a teendő. Kell egy ingyenes ChatGPT fiók, öt perc alatt elkészül, telefonon is. Aztán válassz egyet az öt helyzet közül, a legtöbben a képkritikával kezdik, és próbáld ki.
A jó kérdést nem kell kitalálnod. A learn oldalon erre építettük a Prompt Műhelyt: műtermi helyzetek szerint rendezett, kész magyar kérdések, amelyekben csak néhány mezőt kell kitöltened, aztán másolod és bemásolod a ChatGPT-be. Öt helyzet ingyen, regisztrációval kipróbálható.
Aki pedig az egészet rendben, lépésről lépésre tanulná meg, a fotózástól a saját hang betanításáig, annak készült az AI a műteremben tanfolyam. Öt modul, öt műtermi helyzet, minden mozdulat megmutatva, kifejezetten olyan tempóban, hogy az is kényelmesen kövesse, aki most barátkozik a digitális világgal.
Ha érdekel a képzés is, nézd meg a részleteket: KATTINTS IDE...
A műtermed ugyanaz marad. Csak nem leszel benne egyedül.
A szerzőről
Nagy Krisztián
festőművész, oktató, anyagkutató
Nagy Krisztián több mint egy évtizede tanító festőművész, anyagkutató és Artemisia-tanácsadó. Az anyagismerettől a színkeverésig azt adja tovább, amit a műteremben nap mint nap használ.
Ismerd meg Krisztiánt →Hozzászólások
Még nincs hozzászólás. Légy te az első.
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
