Anyag és Szín Műhely
Tudástár
Festészeti technikák és anyagtani fogalmak közérthető magyarázata. A szócikkek szövegében a pigmentkódok és segédanyagok automatikusan a saját adatlapjukra hivatkoznak.
Böngészés témakör szerint
Nedves a nedvesre festés (wet-on-wet), ahol a kép egyetlen ülésben, a festék száradása előtt készül el.
A festék azon tulajdonsága, hogy mennyire képes eltakarni az alatta lévő rétegeket, a transzparenstől a teljesen opakig.
A pigmentek ellenálló képessége a fény (UV-sugárzás) roncsoló hatásával szemben, ami meghatározza a műalkotás élettartamát.
A festőalapok (vászon, fa) előkészítésére használt alapozóanyag, amely biztosítja a festék megfelelő tapadását és megvédi a hordozót.
Monokróm, szürke tónusos aláfestés vagy önálló festmény, amely a formák és a fény-árnyék viszonyok pontos tisztázására szolgál.
A színek hőmérséklet-érzetén alapuló kontraszt, amely a térbeli mélység és a fényhatások ábrázolásának kulcsa.
Vastag, plasztikus festékfelvitel, ahol az ecset- vagy festőkés-nyomok térben is kiemelkednek a vászon síkjából.
Kiegészítő színpárok, amelyek a színkörben egymással szemben helyezkednek el, egymás mellett maximálisan vibrálnak, összekeverve pedig semlegesítik egymást.
Minimális számú pigment (pl. a Zorn-paletta) használata a színharmónia és a tónusegység megteremtése érdekében.
A klasszikus olajfestés legnemesebb technikája, ahol áttetsző festékrétegeket viszünk fel egymásra a mély, ragyogó színek eléréséhez.
Az olajfesték legfőbb kötőanyaga és a klasszikus festőszerek alapja, amely száradás helyett kémiai polimerizációval szilárdul meg.
Az olajfestészet alapszabálya: minden felső réteg legyen rugalmasabb (kövérebb) az alatta lévőnél.
A pigment azon képessége, hogy keverés közben mennyire változtatja meg egy másik festék (általában a fehér) színét.
