Fényállóság: miért fakul el egy festmény, és miért nem a másik?

Két akvarell, egymás mellett, ugyanabban a szobában. Az egyik húsz év múlva is élénk. A másik öt év alatt elfakul. Az anyagválasztás döntötte el, nem a technika, nem a gondosság.

Mi a fényállóság?

A fényállóság (lightfastness) egy pigment ellenállóképessége az UV-sugárzással és a látható fénnyel szemben. A fény (különösen az ultraibolya tartomány) energiát ad az anyag molekuláinak, és ezek az energetizált molekulák bomlani kezdenek. Szín elhalványul, szín megváltozik.

Két fő mérési rendszer létezik:

ASTM D4303 (American Society for Testing and Materials): I-es és II-es kategória. Az I. kategória "kiváló" fényállóságú, a II. "jó". Galériaminőségű munka esetén csak I. kategória ajánlott.

Kék gyapjú skála (Blue Wool Scale, BWS): 1-8 értékű skála, ahol a 8 a legjobb fényállóság (a szín nem változik még extrém UV-expozíció alatt sem), az 1 a legrosszabb. Egyes gyártók ezt a skálát használják, mások az ASTM-t; a legtöbb professional festékgyártó ma már mindkettőt feltünteti.

Miért fakul el az egyik pigment, és nem a másik?

A nagy kategória-különbség a szervetlen és a szerves pigmentek között húzódik, de ez nem szabály, inkább tendencia.

Szervetlen pigmentek (ásványi eredetűek, pl. vasföldfestékek, ultramarin, kobalt, titán): általában fényállók. A kémiai stabilitásukat a kristályszerkezet adja, amelyet a fény nem tud könnyen lebontani. Égetett sienna (PBr7), ultramarinkék (PB29), titánfehér (PW6): évszázadokig stabilak maradnak.

Szerves pigmentek (szénvegyületek): vegyes kép. A klasszikus lakfestékek (kármin, gamboge, indigó természetes formában) rendkívül fugitív: a fény szó szerint lebontja a molekulájukat. De a modern szintetikus szerves pigmentek (kvákridon, ftalo, benzimidazolon sorozat) fényállóság tekintetében felveszik a versenyt a legjobb szervetlen pigmentekkel.

A lakpigment különleges esete

A lakpigment (lake pigment) egy szerves festékanyag (dye) szervetlen hordozón (általában alumínium-hidroxid vagy kréta). A dye önmagában nem pigment: oldható, nem alkalmas festési célra. A lakkozás adja a pigment-formát.

A probléma: a dye-komponens általában gyorsan bomlik fény hatására. A klasszikus "rose madder" (kármin-alap) akvarellszín szép és mélységes, de néhány évtized alatt eltűnik. Hasonlóan: az "alizarin crimson" (PR83) (az egyik leggyakrabban használt vörös) az ASTM-besorolásban II-es kategória, és fénynek kitéve komolyan fakul. Sötét közegben (könyvben, fiókban) stabil.

A gyors teszt, amelyet minden festő elvégezhet

Festj egy kis csíkot minden festékkörbőll egy fehér kartonra. A karton felét takard le vastag fekete papírral vagy alumíniumfóliával. Tedd az egészet ablakba, fénynek kitett helyre, hat hónapra.

Hat hónap után vedd le a takarást. A fedett és a nem fedett rész közötti különbség (ha van) mutatja a pigment valódi fényállóságát a te körülményeid közt.

Ez az egyszerű kísérlet pontosabb képet ad, mint bármely gyártói ígéret.

Praktikus döntések

Végleges, hosszú élettartamra szánt munkákhoz (kiállítás, eladás, hagyaték): csak I. ASTM kategóriájú pigmentek. A legtöbb professzionális festékgyártó jelöli a tubuson.

Vázlathoz, studyhoz, saját használatra: a fényállóság kevésbé kritikus, de tudnod kell, mit csinálsz.

Megőrzés szempontjából: a fény a fő ellenség. UV-szűrős üveg képkeretbe, közvetlen napsütéstől védett falra: ezek az intézkedések többet tesznek a festmény megőrzéséért, mint bármely pigmentcsere.

Ha valaki kérdi, hogy "melyik szín tart legtovább": nem a szín dönt, hanem a pigment mögötte. Az anyag tudása ide vezet.