Segédanyagok

Modern, univerzális alapozóanyag festővásznak, fatáblák és kartonok előkészítéséhez. Titánfehér pigmentet, krétát és rendkívül rugalmas akrilgyanta emulziót tartalmaz. Biztosítja a festék tökéletes tapadását és megvédi a hordozót.

Hagyományos, természetes hígítószer olajfestékekhez, amelyet fenyőbalzsam desztillációjával állítanak elő. Csökkenti a festék zsírosságát, hígítja az állagát és drasztikusan gyorsítja a száradást (párolgás útján), miközben matt felületet hagy maga után.

Fémion-katalízisek (kobalt, mangán, cirkónium, ólom), amelyek az olaj polimerizációját gyorsítják. Kis adagban, csak ahol valóban szükséges (Balló Ede: "Ha el nem kerülhető, csak mangánt.").

A fehér és hideg kék/ibolya pigmentek kötőanyaga, ahol a lenolaj sárgulása látszana. Tiziano, Rubens, Van Dyck dióolajjal dolgozott ezeken a területeken.

Az olajfestés legfőbb és leguniverzálisabb kötőanyaga. Növeli a festék áttetszőségét, fényét és rugalmasságát, miközben lassítja a száradási időt. Segít a sima, egyenletes ecsetvonások kialakításában.

A legtöbb olajfesték gyári kötőanyaga, hidegen sajtolt. Oxidatív polimerizációval szárad: a levegő oxigénjével reagálva rugalmas, tartós filmet alkot. Lassan szárad (3-7 nap), idővel kissé sárgul, különösen fénytől elzárt területeken. (Külön anyag a finomított lenolajtól.)

65 °C felett megolvad, szobahőn terpentinben részben oldódik. Kis arányban stabilizátor a festékben, viaszpasztában médium, lakkban mattozó. Az enkausztika (Fájum portrék) alapanyaga.

Természetes fenyőbalzsam, amelyet a vörösfenyő (Larix decidua) törzséből nyernek ki. Rendkívül sűrű, mézszerű, ragacsos anyag, amely nemes zománcszerű fényt, plaszticitást és mélységet ad a festéknek, miközben növeli a rétegek tapadását.

Indiai lombfák természetes gyantaváladéka, terpentinben oldódik. Festőszer-összetevőként és végső lakkként egyaránt használható.