Az első szintetikus pigment: hogyan találták fel a porosz kéket 1704-ben

A porosz kék nem tervezett felfedezés volt. Egy berlini festékgyáros, Johann Jacob Diesbach, 1704 körül vörös kármin festéket próbált előállítani, de a vegyszerek szennyezettek voltak. Az eredmény egy mélykék csapadék lett, amelyet addig senki nem látott.

Miért volt ez forradalmi?

A 18. század elején a kék szín drága volt. Az ultramarinkék lazuritkőből készült, amelyet Afganisztánból hajóztak Velencén át Európába. A smalt (kobaltüveg-por) halvány és törékeny volt. A kékfesték ára felvetekedett az arannyal.

A porosz kék más volt. Vas-ferrocianidból áll: kémiai szempontból egyszerű szervetlen vegyület, amelynek alapanyagai Európában bőven rendelkezésre álltak. Előállítása reprodukálható volt, ára töredéke az ultramarinnak.

A kémia

A porosz kék kémiája akkor senki számára nem volt ismert, csak 1724-ben publikálta az első leírást Woodward. A pigment vas(III)-hexacianid(II) komplex, amelyet ma Fe₄[Fe(CN)₆]₃ formulával írunk. A kék szín az úgynevezett intervalencia-átmenetből ered: az elektron a vas alacsonyabb és magasabb vegyértékállapota között ugrál, és ez elnyelési maximumot ad a látható fény vörös-narancssárga tartományában.

Festői szempontból a fontosabb tény: a porosz kék erős, lazúros, kissé zöldes hideg kék. Ultramarinnal keverve semlegesebb kéket ad. Sárga pigmentekkel ftalozöld-szerű hideg zöldet alkot.

Aki ezt az új kéket először nagy formátumban használta

Antoine Watteau azonnal beépítette a palettájára. Canaletto velencei vedútáin: a szürkéskék ég, a víz hideg visszatükröződése: porosz kékkel festve van. Kelet-Ázsiában Katsushika Hokusai A nagy hullám Kanagawánál (1831) az ikonikus kék-fehér ég és hullámformák mögött szintén porosz kék áll.

A pigment határa

A porosz kék nem fényálló mindenki számára egyformán: lúgos közegben bomlik és elszürkül. Mész mellé (freskóba) nem alkalmas. Olajban, akvarellben, temperában stabil, feltéve hogy a médium semleges vagy enyhén savas pH-jú.

Mérgessége vitatott: a vas-ferrocianid önmagában gyakorlatilag nem toxikus. Ez nem azonos a cianiddal: a CN-csoport szorosan kötött a vashoz, és hőbomlás nélkül nem szabadul fel. Az SDS-t a gyártó verziójánál érdemes ellenőrizni.

Különleges tény: a porosz kéket antidotumként alkalmazzák tallium- és radioaktív céziummérgezés esetén. Az intézményi felhasználás (kórház, sugárzási baleset kezelése) ugyanattól a pigmenttől függ, amelyet festők a palettájukon tartanak.

Mit jelent ez a festő számára

A porosz kék több mint egy olcsó ultramarín-helyettesítő. Másképpen viselkedik: az ultramarín meleg, vörösbe hajló kék; a porosz kék hideg, zöldesbe hajló. Keverésben ultramarinnal semlegesít; sárgával hideg, levegős zöldeket ad, amelyeket ftalo zöld nélkül nehéz volna elérni.

Ha valaki ma felvesz egy üveg "Prussian Blue" vagy "Berlin Blue" feliratú festéket, ugyanazt az anyagot tartja a kezében, amelyet Diesbach véletlenül készített 1704-ben.