Színezőerő

A színezőerő (vagy tinting strength) a pigmentek azon kémiai-fizikai tulajdonsága, amely megmutatja, hogy keverés során milyen mértékben képesek megváltoztatni egy másik festék (leggyakrabban a fehér) színét. Ez nem azonos a pigment tiszta formában vett sötétségével; a színezőerő a pigmentmolekulák fényelnyelő képességétől és finomságától függ.

Erős vs. Gyenge színezőerejű pigmentek

• Rendkívül erős színezőerejűek: A modern szintetikus szerves pigmentek, mint a Ftalozöld (PG7) vagy a Ftalokék (PB15). Ebből a csoportból egy gombostűfejnyi mennyiség is képes egy egész tubus fehér festéket teljesen elszínezni. Szintén nagyon erős a szintetikus Vasoxid vörös (PR101).
• Gyenge/Közepes színezőerejűek: A hagyományos földpigmentek (pl. PY42 Sárga okker) vagy a cinkfehér (PW4). Keverésnél sokkal finomabb, lágyabb átmeneteket tesznek lehetővé, mert nem 'nyelik el' azonnal a partner színt.

Gyakorlati jelentősége a műteremben

Ha nem ismered a pigmentjeid színezőerejét, a színkeverés folyamatos küzdelem lesz. Ha például a sárga okkerbe közvetlenül belekevered a ftalozöldet, a zöld azonnal elnyeli a sárgát, és egy harsány türkizt kapsz a várt természetes zöld helyett. A szabály: mindig a gyengébb színezőerejű festékhez adagoljuk az erősebbet, rendkívül kis adagokban, fokozatosan!

KINVA Műtermi Tipp

Amikor egy színt világosítani szeretnél Titánfehérrel (PW6), ne a fehérbe keverd a színt, hanem fordítva: vegyél ki egy adag fehéret, és ahhoz adj hozzá egy egészen minimális mennyiséget az erős színezőerejű pigmentből (pl. PG7-ből). Így rengeteg festéket és bosszúságot spórolsz meg!