Ólom-ón sárga
EN: Lead Tin Yellow · DE: Bleizinngelb · FR: Jaune de plomb et d'étain · IT: Giallo di piombo e stagnoA régi mesterek meleg, fedő sárgája, Vermeer 'Tejet öntő nő' című képének sárga felsőruhájától Rembrandt fény-árnyék sárgáiig. A 18. század közepére eltűnt a palettákról, receptje feledésbe merült; a régi festményekben csak a 20. századi laboratóriumi pigmentvizsgálatok azonosították újra (Richard Jacobi, 1941). A nagy festékgyártók kínálatában ma nem szerepel, csak specialista műhelyek forgalmazzák. Pedagógiailag azért fontos, mert a nápolyi sárga és a krómsárga megjelenése előtt évszázadokon át ez volt az európai festészet meghatározó fedő sárgája: aki a régi mesterek fénykezelését akarja érteni, ezzel a pigmenttel találkozik.
Szakmailag ellenőrzöttSzinonimák: Lead Tin Yellow, Giallolino, Masticot, Giallorino (részben átfedő), Lead Tin Yellow Type I, Lead Tin Yellow Type II
Tulajdonságok
- Fedőképesség
- ■ Fedő
- Fényállóság
- ★★★ Kiváló fényállóság
- Festőerő
- Közepes
- Granuláció
- Enyhe
- Olajfelvétel
- Közepes (kb. 30-45%)
- Reológia
- Krémes, testes állagú. Jól kenhető, fedő rétegeket ad.
- Száradás
- Közepes-gyors száradás olajban (4-7 nap). Az ólomtartalom szikkativként hat.
- Kémiai típus
- Szervetlen
- Eredet
- Szintetikus
Fényállóság mérési alap: ASTM D4303. Category I (★★★) = Kiváló; II (★★) = Jó; III-V (★) = nem ajánlott profi festéshez.
A festő szemszögéből
Művészeti jellemzés
Az ólom-ón sárga meleg és engedékeny, mint az ólomfehér, de sárga. Ha valaha restaurátori röntgenen látod Van Eyck egy aranyló tónusát, valószínűleg ez van alatta. Nem kaphatsz belőle tubust, de tudni kell, hogy létezett, mert enélkül a 15-18. századi festészet sárgái nem érthetők.
Gyakorlati használat
Ma nem érhető el kereskedelmi festékként. Restaurátorok és anyagtörténeti kutatók dolgoznak vele speciális rekonstrukciókban. Pedagógiailag: megérteni, hogy a 'régi mesterek meleg sárgája' nem kadmium volt (az csak 1817 után jelent meg), hanem ólom-ón sárga.
Olajban
Historikusan olajban alkalmazták, kiváló filmet és stabil réteget adott. Az ólomtartalom szikkativként hat, gyorsítva a száradást.
Akvarellben
Historikusan nem tipikus akvarell-pigment. Tojástempera és olaj médiumban dokumentált.
Akrilban
Nem alkalmazható modern akrilban, historikus pigment, ma nem forgalmazott.
Keverési viselkedés
Meleg, fedő sárga. Kékkel melegített zöldek, vörössel meleg narancssárgák. Az ólomfehérrel (PW1) különösen jól kombinálható, a régi mesterek előszeretettel használták őket együtt.
Biztonság
Mérgező (ólom). Kesztyű, szellőzés, gondos kézmosás.
Ólomvegyületet tartalmaz (IARC Group 2A). Lenyelve és belélegezve kumulatív méreg. Festészeti használatban kesztyű, jó szellőzés, gondos kézmosás kötelező; a port soha ne lélegezd be, ne csiszold szárazon.
Erősen mérgező
MÉRGEZŐ, ólom-ón-oxid tartalmú. Lenyelve és inhalálva veszélyes. Az ólomfehérrel azonos biztonsági protokoll: kesztyű, jó szellőzés, gondos kézmosás.
MÉRGEZŐ (ólom). Tubusos tömeggyártásban nem szerepel, de specialista gyártók (pl. Rublev/Natural Pigments festékként, Kremer pigmentként) ma is készítik szakmai felhasználóknak; ha valódi ólom-ón sárgával dolgozol, az ólomfehérrel azonos protokoll kötelező: kesztyű, jó szellőzés, gondos kézmosás. Múzeumi darabok restaurálásakor az ólomvegyületekre vonatkozó restaurátori protokollokat kell betartani.
Professzionális használat: kerüld a por belélegzését, viselj védőkesztyűt, és ne étkezz munka közben.
Történet
Az ólom-ón sárga az európai festészet egyik legfontosabb, mégis sokáig elfeledett sárgája. Kb. 1300-1750 között volt alapvető festékszín: Rembrandt, Vermeer, Jan van Eyck és a velencei mesterek használták meleg, fedő sárgáik alapjaként. A 18. század második felében hirtelen eltűnt a palettákról, a kutatók máig nem teljesen értik, miért. A 20. századi restaurátorok fedezték fel újra röntgenanalízissel: amit korábban más sárgának hittek, ólom-ón sárga volt. A kémiai összetétel két típusra bontható: Type I (Pb2SnO4, narancsos) és Type II (PbSn4O7, zöldesebb), amelyek eltérő tónust adnak.
KINVA Tipp
Ha valaki Vermeer sárgáit akarja megérteni, az ólom-ón sárga az első fejezet. Ez az anyag magyarázza, miért tűnik olyan melegnek és élőnek az a fény, amit ma a legjobb titánfehér sem képes reprodukálni. Az ólom-ón sárga + ólomfehér + ólomszikkatív kombinációja a 17. századi holland festészet alapfelsége volt.
Források
A pigmentkód forrásfüggő: egyes Colour Index kiadások PY46-ot rendelnek hozzá, mások historikus pigmentként kód nélkül tárgyalják. Források: Eastaugh et al. (2008) Pigment Compendium 'Lead Tin Yellow' fejezet; Kühn, H. (1968) 'Lead-Tin Yellow' in Studies in Conservation; Roy, A. (1993) Artists' Pigments vol. 2. Fényállóság ★★★ historikus rekonstrukciókon alapul, ASTM adat nem elérhető modern gyártású anyagra.
Kapcsolódó témák
Keverési Asszisztens
Közelítő, virtuális keverés, a valódi eredmény a pigmentek fizikai tulajdonságaitól (fedőképesség, szemcseméret, festőerő) is függ.
