Ólom-ón sárga
EN: Lead Tin Yellow · DE: Bleizinngelb · FR: Jaune de plomb et d'étain · IT: Giallo di piombo e stagnoSzinonimák: Lead Tin Yellow, Giallolino, Masticot, Giallorino (részben átfedő), Lead Tin Yellow Type I, Lead Tin Yellow Type II
A régi mesterek meleg, fedő sárgája -- Vermeer 'Tej öntő lány' kötényétől Rembrandt fény-árnyék sárgáiig. A 18. század után eltűnt a palettákról, és csak a 20. századi röntgenvizsgálatok tárták fel jelenlétét a régi festményekben. Ma nem kapható professzionális forgalomban; pedagógiailag azért fontos, mert a krómsárga megjelenéséig betöltött hézagot megérti az, aki ezzel foglalkozik.
Tulajdonságok
- Fedőképesség
- ■ Fedő
- Fényállóság
- ★★★ Kiváló fényállóság
- Festőerő
- Közepes
- Granuláció
- Enyhe
- Olajfelvétel
- Közepes (kb. 30-45%)
- Reológia
- Krémes, testes állagú. Jól kenhető, fedő rétegeket ad.
- Száradás
- Közepes-gyors száradás olajban (4-7 nap). Az ólomtartalom szikkativként hat.
- Kémiai típus
- Szervetlen
- Eredet
- Szintetikus
A festő szemszögéből
Művészeti jellemzés
Az ólom-ón sárga meleg és engedékeny, mint az ólomfehér -- de sárga. Ha valaha restaurátori röntgenen látod Van Eyck egy aranyló tónusát, valószínűleg ez van alatta. Nem kaphatsz belőle tubust, de tudni kell, hogy létezett, mert enélkül a 15-18. századi festészet sárgái nem érthetők.
Gyakorlati használat
Ma nem érhető el kereskedelmi festékként. Restaurátorok és anyagtörténeti kutatók dolgoznak vele speciális rekonstrukciókban. Pedagógiailag: megérteni, hogy a 'régi mesterek meleg sárgája' nem kadmium volt (az csak 1817 után jelent meg), hanem ólom-ón sárga.
Olajban
Historikusan olajban alkalmazták, kiváló filmet és stabil réteget adott. Az ólomtartalom szikkativként hat, gyorsítva a száradást.
Akvarellben
Historikusan nem tipikus akvarell-pigment. Tojástempera és olaj médiumban dokumentált.
Akrilban
Nem alkalmazható modern akrilban -- historikus pigment, ma nem forgalmazott.
Keverési viselkedés
Meleg, fedő sárga. Kékkel melegített zöldek, vörössel meleg narancssárgák. Az ólomfehérrel (PW1) különösen jól kombinálható -- a régi mesterek előszeretettel használták őket együtt.
Biztonság
Erősen mérgező
MÉRGEZŐ -- ólom-ón-oxid tartalmú. Lenyelve és inhalálva veszélyes. Az ólomfehérrel azonos biztonsági protokoll: kesztyű, jó szellőzés, gondos kézmosás. DRAFT -- pontos expozíciós határértékek gyártói SDS-ekből megerősítendők.
MÉRGEZŐ (ólom). Ma kereskedelmileg nem kapható, restaurátorokon kívül nem releváns a közvetlen kezelés. Múzeumi darabok restaurálásakor az ólomvégőség protokolljait kell betartani.
Professzionális használat: kerüld a por belélegzését, viselj védőkesztyűt, és ne étkezz munka közben.
Történet
Az ólom-ón sárga az európai festészet egyik legfontosabb, mégis sokáig elfeledett sárgája. Kb. 1300-1750 között volt alapvető festékszín: Rembrandt, Vermeer, Jan van Eyck és a velencei mesterek használták meleg, fedő sárgáik alapjaként. A 18. század második felében hirtelen eltűnt a palettákról -- a kutatók máig nem teljesen értik, miért. A 20. századi restaurátorok fedezték fel újra röntgenanalízissel: amit korábban más sárgának hittek, ólom-ón sárga volt. A kémiai összetétel két típusra bontható: Type I (Pb2SnO4, narancsos) és Type II (PbSn4O7, zöldesebb), amelyek eltérő tónust adnak.
KINVA-jegyzet és források
Ha valaki Vermeer sárgáit akarja megérteni, az ólom-ón sárga az első fejezet. Ez az anyag magyarázza, miért tűnik olyan melegnek és élőnek az a fény, amit ma a legjobb titánfehér sem képes reprodukálni. Az ólom-ón sárga + ólomfehér + ólomszikkatív kombinációja a 17. századi holland festészet alapfelsége volt.
Források: DRAFT -- A pigmentkód forrásfüggő: egyes Colour Index kiadások PY46-ot rendelnek hozzá, mások historikus pigmentként kód nélkül tárgyalják. Eastaugh et al. (2008) Pigment Compendium 'Lead Tin Yellow' fejezet; Kühn, H. (1968) 'Lead-Tin Yellow' in Studies in Conservation; Roy, A. (1993) Artists' Pigments vol. 2. Fényállóság ★★★ historikus rekonstrukciókon alapul, ASTM adat nem elérhető modern gyártású anyagra.
Keverési Asszisztens
Közelítő, virtuális keverés – a valódi eredmény a pigmentek fizikai tulajdonságaitól (fedőképesség, szemcseméret, festőerő) is függ.