Természetes sárga okker
EN: Yellow Ochre (Natural) · DE: Gelber Ocker (Natürlich) · FR: Ocre jaune (Naturelle) · IT: Ocra gialla (Naturale)Szinonimák: Természetes okker, Raw ochre, Terre d'ocre, Lőcsháti okker
Meleg, tompa, félig fedő sárga földpigment. Az emberiség legősibb festékanyagainak egyike. Kiváló fényállóságú és teljesen biztonságos.
Tulajdonságok
- Fedőképesség
- ◩ Féligfedő
- Fényállóság
- ★★★ Kiváló fényállóság
- Festőerő
- Közepes
- Granuláció
- Enyhe-közepes
- Olajfelvétel
- Közepes-magas (kb. 40-55%, az agyagtartalom miatt). Megfelelő dörzsöléssel stabil festéket ad.
- Reológia
- Enyhén agyagos, sűrű állagú. Olajjal dörzsölve sima, stabil festéket ad. Kissé több olajat igényel a szintetikus PY42-nél.
- Száradás
- Közepes-lassú száradás (olajban 5-7 nap). Kiváló, stabil alsó réteget biztosít.
- Kémiai típus
- Szervetlen
- Eredet
- természetes
A festő szemszögéből
Művészeti jellemzés
A természetes okker a paletta szelíd, bölcs sárgája: nem ragyog, hanem melegít. Ahol a kadmiumsárga túl hangos, az okker pont annyit tesz hozzá, amennyi kell. A szintetikus PY42-nél enyhén mélyebb, változatosabb szemcsézettségű.
Gyakorlati használat
Portréfestészetben a bőr meleg árnyalatainak alapja. Tájképeknél az őszi-nyári fények, a száraz fű és a talaj tónusa. Imprimatúrának is kiváló.
Olajban
Olajban lassú száradású, de stabil és tartós filmet képez. A 'kövér a soványra' szabályt be kell tartani.
Akvarellben
Akvarellben enyhén granulál, természetes texturált hatást ad, különösen nyers papíron.
Akrilban
Akrilban stabil, a természetes változat enyhe szemcsézettsége megmarad, ami kellemesen nyers felületet ad.
Keverési viselkedés
Finom, diszkrét meleg sárga. A természetes változat szemcsemérete változatosabb a szintetikusnál, ami a keverékek tónusában enyhe mélységet ad. Jól viselkedik minden pigmenttel.
Biztonság
Nem mérgező, vasoxid-alapú földpigment. Teljesen biztonságos.
Teljesen biztonságos, por belélegzése egyszerű óvintézkedéssel elkerülhető.
Történet
A természetes sárga okker az emberiség által dokumentáltan legtovább használt pigment: legalább 40 000 éves barlangi festményeken is azonosítható (pl. Lascaux). Vasoxid-hidroxid (limonit) alapú, és minden kontinensen megtalálható volt. Az ókori Egyiptomban, Görögországban és Rómában a falfestmények és az ábrázoló festészet alappigmentje volt. A szintetikus PY42 (Mars sárga) megjelenése a 19. század végén alternatívát kínált, de a természetes variáns különleges, enyhén szemcsés karaktere miatt ma is keresett.
KINVA-jegyzet és források
Nálam a természetes PY43 és a szintetikus PY42 mindig egymás mellett van. A kettőt összekeverve egy olyan okkerárnyalatot kapsz, aminek mélysége és textúrája van -- portréhoz az egyik legjobb meleg bázis.
Források: Eastaugh et al. (2008) Pigment Compendium; Cennini, C. (1437) Il Libro dell'Arte.
Keverési Asszisztens
Közelítő, virtuális keverés – a valódi eredmény a pigmentek fizikai tulajdonságaitól (fedőképesség, szemcseméret, festőerő) is függ.